(Kedves Diákok! Elnézést, de ezúttal a tanárokról tanár szemmel.)
Talán a nyelvi akadályversennyel kezdődött. Csak azt láttam, hogy a nyelvtanárok (Hókné Szelőczei Anna, Horsa Zsuzsanna, Pirityi Katalin, Körmendi Krisztina tanárnők, ill. Balla István és Ambruzs Péter tanár urak) lázban égnek, félszavakból (magyarokból is), egy-egy összepillantásból is megértik egymást, s a felszínes megfigyelő azt hihette: beköltöztek az iskolába. A rengeteg munka ellenére mindig vidámak voltak, és valami huncut csillogás volt a szemükben. Téma: a téli ünnepek.
Pirityi Katalin tanárnő ezt a lendületet továbbvitte az adventi ráhangolódás előkészítésében. Fekete Éva tanárnő kreativitása és precízsége, valamint a DÖK-ös diákok lelkesedése is meghatározta annak a négy pénteki nagyszünetnek a hangulatát, ahol egy kicsit összegyűltünk gyertyát gyújtani.
Mind a négy alkalom valamitől egyedivé vált. Biztos vagyok benne, hogy kiemelkedik ezek közül, mikor a Télapó (Bélapó, azaz Nagy Béla tanár úr) a 2. emeleti ablakon keresztül érkezett közénk, vagy mikor örömmel vették át a szebbnél szebb teremdekorációt készítő diákok a jutalmukat.
Az énekkar pedig egy-két új dallal emelte ezen találkozások fényét.
De az énekkar már máson is dolgozott. Készült a karácsonyi ünnepségre. A közös próbákon pedig látta, hogyan alakul a 9. évfolyamosok műsora, és rácsodálkozhatott, micsoda fantasztikus karakterek, me
nnyi szorgalmas és tehetséges diák van a gólyák között. A két osztályfőnök (Izsáki Tünde és Szombath Alexandra tanárnők) megkezdett munkáját betegség miatt Puskás Ilona tanárnő folytatta sok-sok aggódással, kedvességgel, jó ötletekkel.
A karácsonyi ünnepség nem csak a 9.-esek énekkarral közös műsorából állt. Horsa Zsuzsanna igazgatónő megható beszédét még egy rövid műsorblokk követte. Felavatták a zongorát egy gyönyörű dallal a diákok, hallhatunk egy szép szavalatot, majd a tantestület Fekete Éva tanárnő ötletét megvalósítva közös énekével zárta a műsort.
Erre a műsorszámra előző nap volt a főpróba egy fantasztikus hangulatú értekezleten, ahol megint arról győződtem meg, hogy a szakmailag jól felkészült Kollégák mennyire tisztelik és szeretik egymást, és milyen kreatívak!
A teadélutánról majdnem el is feledkeztem! Pedig nagyon jól éreztük magunkat Pirityi Katalin és a DÖK (valamint az őket segítő Kollégák) által rendezett hangulatos összejövetelen! Én az óvodás gyerekeimet is elvittem. (Azóta iskolába akarnak járni!)
Nem tértem ki arra, hogy időközben elkészült a Jókai téri kirakat is, vagy hogy mennyire lelkesen készültünk a nyílt napra, és hogy Válint Zoltán tanár úr ebben a hónapban is rendületlenül járta az általános iskolákat, hogy megkönnyítse a nyolcadikosok döntését.
Nem szóltam arról, hogy Ambruzs Péter tanár úr vagy Balogh Imre tanár úr mennyi technikai dolgot old meg szerényen a háttérben maradva, Polmüller tanár úrral és Nick tanár úrral egyetemben.
Nem említettem, hogy Prohászka Sarolta tanárnő és Pirityi Katalin tanárnő nem csak énekel az énekkarban, hanem rengeteg szervezési munkát is végez.
Az ez idő alatt zajló versenyekről és eredményekről pedig említést sem tettem...
Kedves Olvasó!
Azt gondoltam, össze tudom foglalni a tantestületünk elmúlt havi munkáját.
Az első mondatom leírása után éreztem csak, hogy mekkora feladatra vállalkoztam, és hogy a teljesség igényével valószínűleg meg sem tudom oldani.
Biztos vannak kollégák, akiket név szerint nem említettem meg, pedig elévülhetetlenek az érdemeik abban a varázslatban, ami az elmúlt egy hónapban a Széchenyiben történt.
Abban bízva, hogy kiegészítik az írásomat, pótolják a hiányosságaimat, és persze elnézik, ha itt-ott felületes voltam
NAGYON BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNOK MINDEN SZIXIS KOLLÉGÁNAK, MINDEN SZIXIS DIÁKNAK ÉS MINDEN OLVASÓNKNAK!
Pap Adrienn
Utolsó kommentek