Nem tudom, ki hogy van vele, az én környezetemben többen is mondták, hogy „ki kell használni a hétvégéket, amíg jó idő van”. Nos, szeptember 25-én, egy szombati napon ki is használtuk páran az iskolából. Nagy Béla tanár úr már jóval előtte szólt az osztályokban, hogy egy kis kirándulást szervez, akinek van kedve, az nyugodtan menjen.
Reggel mindenki kiment a lakhelyéhez legközelebbi állomásra, és felszállt a megbeszélt vonatra. Az úton még kicsit álmosak voltunk, de mire elértünk Vértesszőlősig, mindenkinek sikerült felébrednie. Leszálltunk a vonatról, és nekivágtunk a túrának, ami nem ígérkezett túl hosszúnak (körülbelül 20 km lehetett). Miután kiértünk a községből, rövid séta után beléptünk az erdőbe, és Tatabánya felé vettük az irányt. Hamarosan meg kellett állnunk, mert az út mellett szeder nőtt, és hirtelen mindenki megéhezett. :) Mikor eleget ettünk, továbbindultunk. Az út néhány szakaszon könnyen járható volt, máshol nem annyira, az egyik helyen például egy tisztáson mentünk, sima terepen, pár perc múlva pedig egy körülbelül fél méter széles ösvényen, két oldalon jó sűrű növényzettel. Valahogy ezen is sikerült túljutnunk, és nem sokkal utána már felfelé kapaszkodtunk egy emelkedőn, ami után a tatabányai kilátóhoz értünk. Ott kifújtuk magunkat, ettünk-ittunk, és páran felmentünk megnézni a panorámát. Aztán elsétáltunk a Turulig, ahol még egy kicsit pihentünk, készült pár fénykép, majd elindultunk lefele, az állomáshoz. Néhányan kicsit fájlalták, hogy nem mentünk be a McDonald’s-ba, de szerintem azért anélkül is kibírtuk. :)
Egy kis várakozás után megérkezett a vonatunk. Hazafele még beszélgettünk, aztán lassan mindenki leszállt.
Szerintem nagyon jó napon vagyunk túl, remélem, a többiek is jól érezték magukat. A hangulatra nem lehetett panasz, maga az út kellemes volt, nem túl hosszú, nem túl rövid, de lehet, hogy ez csak az én véleményem. :)
Köszönjük Nagy Béla tanár úrnak a szervezést, és Balogh Imre tanár úrnak a fotókat. Reméljük, a legközelebbi kirándulás is ilyen jó lesz. Nem is kell hozzá sok minden, csak jó idő, és jó társaság. Előbbit ki tudjuk várni, utóbbi pedig szerencsére adott az iskolában. :)
Utolsó kommentek